🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hivatalos társulás
következő 🡲

hivatalos társulás: a hívők azon →társulása, melyet illetékes egyházi hatóság alapít. - 1. Létesítése. ~t csak a hatóság létesíthet. Ha a társulás egyetemes v. nemzetk., akkor az erre illetékes hatóság az Ap. Sztszék; ha országos, azaz alapításánál fogva orsz. tevékenységre irányul, a ppi konf.; ha egyházmegyei, a mpp., de nem az egyhm. kormányzó (312. k. 1.§). Pápai kiváltság alapján az egyhm-ben más (főként szerz. elöljáró) is létesíthet társulást, de csak a mpp. írásbeli hozzájárulásával (312. k. 2.§). Ha a mpp. egy szerz. intézmény házának a létesítéséhez beleegyezését adta (vö. 609. k. 1.§), akkor ez érvényes az illető házban v. a hozzá tartozó tp-ban működő olyan társulás létrehozására is, mely az adott intézmény sajátja (312. k. 2.§). A ~t megalapító határozat a társulást egyben jogi személlyé is avatja és - ha ez szükséges - megadja neki a küldetést azoknak a céloknak a szolgálatára, melyeknek az Egyház nevében való megvalósítását vállalja (313. k.). - 2. A ~ szabályzata a létesítésére illetékes hatóság jóváhágyására szorul, ami rendszerint az alapítással együtt történik.- 3. A ~ tagsága. ~ba érvényesen nem vehető fel, aki a kat. hitet nyilvánosan elvetette v. az egyh. közösséget elhagyta, de az sem, akit kiszabott v. kinyilvánított kiközösítés sújt (316. k. 1.§). Aki felvétele után kerül ilyen állapotba, azt előzetes figyelmeztetés után a szabályzat szerint kötelező elbocsátani. Az elbocsátottnak felfolyamodási joga van a társulásra felügyelő hatósághoz (316. k. 2.§). - 4. A ~ irányítása. A ~ jellegének megfelelő vállalkozásba foghat, de ilyen tevékenységének felsőbb irányítása az alapításában illetékes egyh. hatóságra tartozik (315. k.). A felsőbb irányítás különösen pontos megfogalmazást nyer a vagyonkezelés tekintetében, hiszen az illető hatóságnak a hivatalos társulás évi számadással tartozik. Ugyancsak számot kell adnia az általa gyűjtött adományok felhasználásáról (319. k.). - Ugyanez a hatóság jogosult a társulás vezetőjének kinevezésére, ill. választás utáni megerősítésére v. bemutatás utáni beiktatására. - Szintén e hatóság joga a társuláshoz lelkészt v. egyh. asszisztenst kinevezni. Ez utóbbi esetben - ha ez hasznos - a hatóságnak meg kell hallgatnia a társulás nagyobb tisztségviselőit (317. k. 1.§). Ez érvényes azokra a társulásokra is, amelyeket szerz-ek alapítottak tp-aikon v. házaikon kívül. Az ezeken belül alapított társulásokban viszont a vezető és a lelkész kinevezése v. megerősítése a szerz. elöljáróra tartozik (317. k. 2.§). - A vezető lehet világi is, ha a társulás nem klerikusi. Ugyanakkor - hacsak a szabályzat másként nem rendelkezik - a társulat lelkésze és vezetője nem lehet ugyanaz a személy (317. k. 3.§). Ugyancsak nem szabad a krisztushívők közvetlen ap. célú társulásai élére olyan vezetőt állítani, aki pol. pártban is vezető tisztséget visel (317. k. 4.§). Különleges körülmények között, súlyos okból a ~ élére a 312. k. 1.§ szerinti hatóság ideigl. kormányzót jelölhet ki. Ez a személy a társulást nem a tagok, hanem a hatóság nevében vezeti (318. k. 1.§). A lelkészt az mozdíthatja el, aki kinevezte (vö. 192-195. k.; 318. k. 2.§). A társulás vezetőjét az őt kinevező v. megerősítő hatóság mozdíthatja el, megfelelő okból, az illető és a társulás nagyobb tisztségviselői meghallgatása után (318. k. 2.§). E.P.

Erdő 1991:206.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.